Milyen problémákat és panaszokat okoznak a bölcsességfogak?
1. Helyhiány miatt a bölcsességfogak az előttük álló teljes fogazat torlódását idézhetik elő.
A bölcsességfogak számára az esetek túlnyomó többségében nincs hely. Ilyenkor úgy “csinálnak helyet” maguknak, hogy a teljes fogazatot a középvonal felé (azaz előre) tolják. A torlódott fogazat fogszabályozással szabályossá alakítható, de önmagától normális pozícióba kerülni nem fog. Ezért sokkal egyszerűbb megelőzni, hogy a fogazat a bölcsességfog kinövése miatt torlódott legyen.
A bölcsességfogakat preventíven, azaz bármilyen probléma jelentkezése előtt el kell távolítani (ti. azok előbb-utóbb úgyis problémát fognak okozni).
2. Ha a fog előtörésének csak részleges akadálya van, és egy ponton át tudja “szakítani” a száj nyálkahártyáját (“kibújik” az “ínyből”), akkor fog és az íny között egy tasak alakul ki. Ha ebbe a tasakba kórokozók, ételmaradék, stb. jutnak, akkor igen heves fájdalommal, szájzárral, bűzös lehelettel, magas lázzal és duzzanattal járó gyulladás jöhet létre.Ennek megakadályozására mindenképpen célszerű a részben áttört bölcsességfog eltávolítása. Ha a kórkép már kialakult, nagyon nehéz segíteni, mert a szájzár illetve a gyulladt szövetek miatt az érzéstelenítés nehezen kivitelezhető.
Az antibiotikus terápia sok esetben segít ugyan, de csak lassan, és a kórokot nyilván nem szünteti meg; ezért az akut panaszok (részleges) megszűnése után el kell távolítani a kóroki tényezőt, vagyis a bölcsességfogat.
3. Előfordul, hogy a bölcsességfog nem normális pozícióban, hanem attól a arc felé, tehát normális pozíciójánál kintebb helyezkedik el. Kinövése után irritálja az arc nyálkahártyáját, szinte szabályos lyukat “harap” rajta. Mindez igen fájdalmas.
4. Fogszabályozó kezelés előtt mindenképpen javasolt a bölcsességfogak eltávolítása. A kinövő, torlódást okozó bölcsességfog a hosszadalmas és bonyolult fogszabályozó kezelés teljes tönkretételét okozhatja.
Az áttörésben visszamaradt, a csontban elhelyezkedő bölcsességfog állcsontciszta képződését idézheti elő.
5. Az áttörésben visszamaradt, a csontban elhelyezkedő bölcsességfog állcsontciszta képződését idézheti elő.
A ciszta a fogat egyébként részben körülvevő ún. fogzacskóból képződik.
A ciszta, ha netán kommunikálni kezd a szájüreggel (azaz egy átjárás képződik közöttük), igen súlyos gyulladásos folyamat kialakulási helye lehet. A ciszta növekedése miatt pedig a csontállomány folyamatos pusztulása akár az állkapocs spontán eltörését is előidézheti.
A 2. nagyörlő fog hátsó felszínének feszülő bölcsességfog a 2. nagyörlő hátsó felszínén szuvasodást okozhat.
6. A 2. nagyörlő fog hátsó felszínének feszülő bölcsességfog a 2. nagyörlő hátsó felszínén szuvasodást okozhat, azáltal, hogy ott nem öntisztuló, és egyébként fogkefével sem tisztítható helyzet jön létre.
7. A ki nem nőtt bölcsességfog az alsó állcsontban – anatómiai pozíciójánál fogva – neuralgiform (idegbántalom-szerű) fájdalmak okozója lehet. Ennek az az oka, hogy az állkapocsban futó ideghez közel helyezkedik el, és annak nyomása miatt a tompa sajgástól, a heves fájdalomig sokféle, az idegszál nyomása által keltett fájdalom okozója lehet.
8. Önmagában a bölcsességfog előtörése is fájdalommal és szájzárral járhat. Ilyenkor vagy a bölcsességfog eltávolítása, vagy, ha esetleg normális előtörésére lehetőség van, annak segítése merül fel. Azokban a ritka esetekben tehát, amikor a bölcsességfog elfogadhatóan elő tud törni, és például az első nagyörlő fog hiányzik, az előtörés segítésére is vannak módszerek. A bölcsességfog megőrzése azonban csak akkor indokolt, ha a rágásban részt tud venni, a páciens azt megfelelően tudja tisztítani, illetve ha a későbbiekben protetikai (fogpótlási) szempontból felhasználható.
Forrás: www.bolcsessegfog.hu/problemak-es-panaszok.html