Már jövőre indul a szigorítás, 2030 után pedig akár teljesen be is tilthatják az EU-ban az amalgám fogtöméseket. Akinek korábban így tömték a fogát, annak sem kell aggódnia.
A fogínygyulladás és a fogínysorvadás az íny és a fogakat körülvevő szövetek leggyakrabban előforduló megbetegedései. Kialakulásukban a legnagyobb szerepet a nem megfelelő szájhigiénia játssza. Sajnos a fogínysorvadás még manapság is népbetegségnek számít, hiszen a felnőtt lakosság körülbelül 70%-át érinti kisebb-nagyobb mértékben.
Minden idők leghatékonyabb konzerváló, azaz fogmegtartó kezelése a fogtömés. Általa nem csak esztétikailag állítható helyre a fog, de meg is lehet menteni, így aztán nem lesz szükség foghúzásra.
Visszahúzódott fogíny vagy más néven ínyrecesszió akkor alakul ki, ha gyulladás vagy külső erőhatások eredményeként a fogíny visszahúzódik a fogakról és láthatóvá válik a foggyökér, ami normál esetben az íny alatt védetten helyezkedik el.
Az emberek csaknem ötöde tapasztalja magán az ínyvérzést, de csak kevesen fordulnak orvoshoz a következmények kivédése miatt. Holott kezeléssel nem csak a fogvesztés, de az egész szervezetet érintő betegségek is megelőzhetők.
A fogorvosok évente több millió, szuvasodás miatt kilyukadt fogat tömnek be világszerte. A tömés általában megvédi a fogbelet a további károsodástól, de az esetek nagyjából 10 százalékában mégsem működik.
A szájüregben lévő baktériumok megtelepednek, és elkezdenek szaporodni a szájban jelenlévő ételmaradványokon, lepedéket, más szóval plakkot hozva létre a fog felszínén.
Ha a fogfájás csak egy pillanatig tart, majd egyből elmúlik, akkor gyakran nem is megyünk fogorvoshoz.
Ha csak vérzik az ínyünk, akkor ugyanúgy nem megyünk fogorvoshoz.
Ha a fogak belső része, az úgynevezett pulpa, amely idegeket, ereket is tartalmaz, valamilyen kiváltó ok hatására begyullad, akkor két lehetőség áll a fogorvosok előtt: a beteg rágószerv eltávolítása, vagy a gyökérkezelés.
Ha az ínygyulladás gyakoriságával kapcsolatos adatokat nézünk meg, akkor nagyon lesújtó képet kapunk. Bár a pontos számok eltérhetnek egymástól, de abban szinte minden szakember egyetért, hogy az ínygyulladás mára népbetegségnek tekinthető.
A szájhigiéniai problémák legnagyobb hányada lényegében magatartási betegség, mivel kialakulásában komoly szerepe van az életvitelnek, a táplálkozásnak, a rossz szokásoknak és a rendszeres ellenőrzés hiányának.
